Ferenc pápa sosem engedett a kijevi nyomásnak

„A háborúzó felekhez szólok: kössetek fegyverszünetet, engedjétek szabadon a hadifoglyokat, és segítsetek az éhezőkön, akik egy békés jövőről álmodnak” – mondta Ferenc pápa húsvétvasárnap utolsó nyilvános beszédében. Az ukrajnai konfliktus kitörése óta a Szentatya minden alkalmat megragadott, hogy felszólaljon a békéért. Amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, már akkor a mihamarabbi fegyverletételről és békekötésről beszél.

A háború kitörése után azonnal a béke első számú szószólója lett, és elhatározta, hogy a Vatikán független közvetítőként fogja elősegíteni a békét a két ország között. 

A római katolikus egyház fejeként először az ország vallási vezetőihez fordult. Ukrajna megtámadása után egy hónappal negyven perces videokonferencián egyeztetett Kirill orosz pátriárkával, meghallgatta az érveit, majd figyelmeztette 

– mondta, és felszólította, hogy törekedjen a mihamarabbi békére. Később egy interjúban arról beszélt, hogy a pátriárka nem lehet „Putyin papja”.

Bár személyesen sem Oroszországba, sem Ukrajnába nem látogatott el, több levelet is írt kijevi és moszkvai nunciusának, amelyekben a békét sürgette.

2023-ban kinevezte Matteo Zuppit a Vatikán „különleges küldöttjének”, aki több alkalommal is járt Oroszországban és Ukrajnában, hogy tárgyaljon a békéről.

A jószándék vezérelte, de sokszor félreérthetően fejezte ki magát

Ferenc pápát sokszor vádolták oroszbarátsággal, mivel sosem szólalt fel nyíltan Putyin ellen, és bár elítélte az orosz inváziót, sosem mondta ki, hogy „Oroszország a főgonosz”. Sőt, felszólította az embereket, hogy az ukrajnai háborúra „ne a jó és a rossz harcaként tekintsünk”.

Nem egy kijelentéséből kiderült, hogy az orosz emberek és az ő érdekeik ugyanolyan fontosak és értékesek az ő szemében, mint az ukránoké. A háború kitörésével kapcsolatban pedig úgy látta, bár Oroszország kétségtelenül rossz utat választott, provokálva volt.

Erről 2022 tavaszán beszélt, amikor úgy vélekedett: a NATO terjeszkedése „provokálhatta ki” az orosz támadást. A La Civiltà Cattolica jezsuita magazinnak adott interjúban arról beszélt: 

– nyilatkozta a háborúról. Hozzátette, pár hónappal korábban találkozott egy államfővel, aki egy „nagyon bölcs, szűkszavú ember” – jellemezte, de nem nevezte meg – „aki azt mondta, nagyon aggódik a NATO lépései miatt. Megkérdeztem, hogy miért, és azt válaszolta: Ott állnak Oroszország kapujában, és nem értik meg az orosz birodalmi gondolkodást, sem azt, hogy Moszkva nem tűri el, ha bármilyen idegen hatalom a közelébe férkőzik”.

Később, egy évre rá, 2023 augusztusában Ferenc pápa videóüzenetben szólt a Szentpétervári Alexandriai Katalin Székesegyházban összegyűlt orosz katolikus fiatalokhoz, és azt mondta nekik, hogy ők a „hatalmas orosz anyaország örökösei”, majd figyelmeztette őket, vigyázzanak erre az örökségre.

„Ti vagytok a hatalmas Oroszország örökösei, a szentek országáénak, I. Péter és II. Katalin cár országának az örökösei. Egy hatalmas, felvilágosult, kulturálisan gazdag birodalom örökösei” – dicsérte Oroszországot.

Bár a fentebbi megnyilvánulások sem nevezhetők oroszellenesnek, az ukránoknak az esett igazán rosszul, amikor a Szentatya 2024 márciusában felszólította őket, hogy „legyenek bátrak, tartsák fel a fehér zászlót és tárgyaljanak Oroszországgal” – hozzátette, a legnagyobb bátorság ahhoz kell, hogy beismerjék, nem sikerült visszaverni az oroszokat, és kezdeményezzék a békés tárgyalást.

„Szerintem az a legerősebb, aki felméri a helyzetet, gondol az emberekre, és van bátorsága a fehér zászlóért nyúlni, és tárgyalni” – vélekedett a Szentatya. – 

 – tette hozzá.

Az ukrán vezetés azonnal reagált a fehér zászlós kijelentésre. A külügyminiszter elmondta: 

Ukraja több támogatásra számított

A békéről szóló tárgyalásait elsősorban Ukrajnával folytatta. A háború kitörése után többször is találkozott személyesen Zelenszkij elnökkel, Puyinnal egyszer sem. Számtalanszor biztosította az ukránokat együttérzéséről, támogatásáról, ennek ellenére, vagy talán pont emiatt, az ukránok csalódottak voltak a pápa kommunikációja és tevékenysége miatt, mert Ferenc – ahelyett, hogy Oroszországgal szembe szállva teljes vállszélességgel melléjük állt volna – következetesen a mihamarabbi béke mellett kampányolt, és olyan feltételeket vizionált, amik nem csak Ukrajna, hanem Oroszország érdekeit is képviselik.

A Szentatya álláspontja, hogy a béke mindennél fontosabb szembe ment az ukránok érdekeivel, akik legalább ennyire fontosnak tartják az igazságszolgáltatás és az elégtétel elnyerését. Halála után a Kyiv Independent arról írt, hogy Ferenc pápa öröksége ellentmondásos, és korántsem pozitív Ukrajna szempontjából. Bár a Szentatya sokat tett és imádkozott az ukrán népért, az sokakat felháborított, hogy Putyint soha nem illette név szerint kritikával.

 – írta Zelenszkij a pápa halála után. 

Mindenki pápája volt, de senki nem érezte magáénak

A legnagyobb ellentmondás Ferenc pápával kapcsolatban, hogy miközben mindig kiállt az elesettek, a gyengék mellett, valójában senki sem érezte igazán úgy, hogy Jorge Bergoglio az „ő pápája” lenne. Ez a kettősség olvasható ki az ukrajnai helyzetből is, hiszen az ukránok ellenérzése pontosan ebből fakadt, hogy a pápa nem választott nyíltan oldalt, és nem állt melléjük.

A Le Figaro kedden megjelent vezércikkében Philippe Gélie úgy elemzi a pápa hozzáállását: „mindenáron kiállt a béke mellett, és meg volt győződve róla, hogy nem létezik igazságos háború”.  

„Pápasága alatt próbálta elmozdítani a katolicizmus központját Európából és a nyugati világból, és egy sokszínű, globális egyházat szeretett volna megvalósítani. Ennek az lett a következménye, hogy Európa távolságtartónak érezte a pápát, aki a déli féltekén élő keresztényeknek viszont túl liberális volt” – nyilatkozta a Kyiv Independentnek Massimo Faggioli, a Villanova Egyetem professzora.

Ferenc pápa igyekezett mindenki pápája lenne, soha nem kötelezve el magát egyetlen közösség vagy nemzet iránt. És bár emiatt sok kritika és támadás érte, a katolikus egyház vezetőjeként talán pont ez is volt a feladata.

Nyitókép: Vatican Media / CPP / HANS LUCAS / Hans Lucas via AFP